Május 24-én, kedden Keszei Andrea tanárnő szervezésében tartottuk meg az őrségi biológiai szakmai napunkat, ahol több helyszínen több program valósult meg. A programon 16 tizedikes diák és Dr. Horváth Katalin tanárnő, a Bolyai Gimnázium biológiatanára vett részt.

Első utunk a csákánydoroszlói Vízi Vándor Természetvédelmi Látogatóközponthoz vezetett. Az intézmény április 30-tól várja a látogatókat. A látogatóközpont főépületében található „A Rába csodálatos világa” kiállítás, amely hazánk 4. legnagyobb vízfolyásának élővilágát, és történelmét mutatja be az érdeklődőknek. Nemzeti parki ajándékbolt, turisztikai információs pont és büfé is várja a betérő vendégeket. A látogatóközpont előtti tematikus játszótéren pedig a legfiatalabb korosztály képviselői kapcsolódhatnak ki játékos formában. A központ programjában szerepel a Rábán való kenuzás is.

Majd továbbindultunk az ivánci Gondviselés Háza Fogyatékosok és Időskorúak Otthonához, ahol megcsodáltuk a több mint 250 éves tulipánfát, ami egyben Európa legidősebb tulipánfája, majd pedig a biokertet, amit az intézményben lakók egy-egy hivatásos kertész segítségével művelnek. Az otthon konyháján az ott termelt zöldségekből főznek. A megmaradt zöldségeket a piacon értékesítik. Az itt lakók az általuk művelt biokerttel tartják fent a kert életét és szépségét. Többek között termesztenek paradicsomot, paprikát, babot, uborkát és egyéb zöldségeket.

Harmadik állomásunk a viszáki Tündérkert volt. Az Őrség első ültetvényes gyümölcsfa gyűjteménye. A gyümölcsfáknak viszáki vagy a faluból elszármazott gondnokai vannak. Minden újszülött a faluban egy fa gondnokává válik, ezáltal a Tündérkert folyamatosan bővül. Tábla jelzi a fafajt, és a tulajdonosa nevét. Ők gondozzák, ápolják a fákat. A Tündérkertnek a szülőföldhöz való elszakíthatatlan kötődés szimbolikáján túl nagyon fontos az őshonos gyümölcsfajok génmegőrzésében betöltött szerepe.  Az őshonos fafajták előnye, hogy sokkal ellenállóbbak a betegségekkel, kártevőkkel szemben, és jobban tűrik hazánk éghajlati viszonyait. Itt összeírtuk a fellelhető őshonos fafajokat, genetikai feladatot oldottunk meg, ugyanis a mennyiségi jellegeket a genetikai és a környezeti tényezők összegződő hatása alakítja ki.  Az UV sugárzást, a talajhőmérsékletet, illetve a talaj nedvességtartalmát speciális szenzoros eszközök segítségével mértük meg.

Ezután a volt pankaszi téglagyár agyagbányáját néztük meg. A volt agyagbányához egy erdei ösvény vezetett. A bánya egykori területét mára már a szukcessziónak köszönhetően sűrű növényzet borítja. Az ökológiában szukcessziónak a növénytársulások fokozatos, egy irányba mutató fejlődését nevezzük. A területen az uralkodó fafaj az erdei fenyő, de többek között találhatóak itt védett virágok és erdei növények is. Az itt élő őshonos és védett növényekre a kanadai aranyvessző jelent veszélyt, amely Magyarországon erősen invazív növény. Ezen a helyszínen a  talaj kémhatását és famagasságot mértük meg. A talaj savanyú volt (2-3 ph), a védett növények számára ez káros, mert az egyes gyomnövények elszaporodnak a területen, és nem hagyják fejlődni a védett növényeket. A gyomok intenzív növekedésük során a védetteket leárnyékolják, és gyökereikkel elszívják előlük a vizet.

Innen mentünk tovább a 266 éves pankaszi református haranglábhoz, amely Pankasz legmagasabb pontján áll. Az őrség legrégebbi haranglába 1775-ben épült, több mint 7 méter magas. Itt feladatot is kaptunk, hogy számítsuk ki, hogy felborul-e a harangláb 150km/h-s szélben és mekkora szélerősségig őrzi meg állékonyságát? Adatokkal teli műszaki rajz segítségével kell megoldani a feladatot. A helyes megoldást visszaküldők jutalomban részesülnek.

Majd kicsit elfáradva a Hársas-tónál pihentünk meg, és elfogyasztottuk az otthonról hozott ebédünket. Itt a Hársas-tóba befolyó Hársas-patak vízminőségét vizsgáltuk meg. A BISEL vízvizsgálat során biológiai alapon számított bioindex a vízfolyások vízminősítésének egyik eszköze. A patakból megfelelő öltözékben, hálóval mintát vettünk, melyet vödörbe gyűjtöttünk, majd tálakba öntöttük ki. A mintavétel lényege, hogy minél több féle élőlény legyen a mintában. A tálakban talált élőlényeket rendszertanilag szortíroztuk és érzékenységük, valamint sokféleségük alapján megállapítottuk a víz minőségét. Vizsgálatunkból egyértelműen látszott, hogy gazdag élővilág jellemzi a patakot, érzékeny taxonómiai csoportokkal. A biotikus index 6-os volt, a vízminőség ennek alapján mérsékelten szennyezett.

Kora este fáradtan, de élményekkel telve indultunk haza. Köszönjük Dr. Horváth Katalin tanárnőnek, az ELTE Bolyai Gimnázium biológiatanárának, hogy elkísért bennünket erre az érdekes programsorozatra, és megmutatta nekünk az Őrség rejtett kincseit.

 

Kovács Nóra , Szilasi Krisztián 10.KT

Spatolaj Júlia Liza 10.KVST

Felhasznált irodalom:

Dr. Horváth Katalin: Terepgyakorlati praktikum középiskolásoknak 2021.

Őrség és vidéke turistakalauz