Ha január, akkor hideg, ha hideg, akkor nátha, megfázás. Mindannyian szeretnénk elkerülni a tél e kevéssé kedvelt vendégeit. Fő segítőink ebben a küzdelemben nem a különféle csodaszerek, hanem az olyan ősi gyógyítók, mint a tea és a méz. Ezekkel a mindennapokban is használt, hatásos és ízletes finomságokkal ismerkedhettek meg iskolánk azon diákjai, akik tanáraik kíséretében felkeresték az intézmény olvasótermében berendezett teázót.
A látogatókat Csuk Zsuzsa iskolavédőnő várta, aki csipkebogyóból, bodzavirágból, hársfavirágból, kakukkfűből készült teával kínálta a tanulókat. Az ifjú érdeklődők ezúttal nem cukorral, hanem mézzel édesíthették italukat. Az ízesítőről Kutschiné Naisz Ágota méhész és méztermelő gondoskodott, aki az általa készített akác-, repce-, gesztenye- és vegyes virágmézzel lepte meg a diákokat.
A teát kortyolgató, mézes kenyeret, valamint finom teasüteményeket majszoló vendégek többek között hallhattak arról, hogyan lehet megkülönböztetni a valódi mézet a hamisítványtól, a savast a lúgostól, sőt még a méhek élettanába is bepillantást nyerhettek.
Megtudhatták azt is, hogy a C-vitaminban gazdag csipkebogyót nem szabad leforrázni, a bodzából készült főzet a légúti betegségek gyógyítója, míg a hársból készült nedű a megfázás mellett az idegekre is hat (nyugtatóan), tehát dolgozatok előtt erősen ajánlott fogyasztása.
A jóllakottan és ismeretekben gyarapodva távozó résztvevőkben megfogalmazódhatott a teázóba hívogató plakáton is megjelenő gondolat: „A dátha, a begfázás télen sem pálya, szokj rá te is a mézes teára!”
Készítette: Csuk Zsuzsa, Tóth Tamás
