Greta Thunberg – Svante Thunberg –Beata és Malena Ernman

ÉG A HÁZUNK

Ég a házunk? Elérhet egy fiatal, beteg lány hangja a döntéshozókig? A nyugati jólét tényleg a „jól-lét”?

Első pillantásra a 2018-ban, Svédországban kiadott „Ég a házunk” című könyv családregény , Greta és Beata, két svéd tinilány mindennapjaiba kaphatunk betekintést és ezen keresztül egy modern, nyugati jólétben élő család irigylésre méltó történetét ismerhetjük meg.

Eleinte csodálatosan alakul az életük, az opera-énekesnő anyuka mellett férje bevállalja 12 éven át a háztartásbeli-gyermeknevelő szerepet, csillogó, izgalmas világban, jólétben lebegnek, miközben sorra járják, „lakják” Európa nagyvárosait. Az édesanya megvalósítja önmagát, amíg fel nem borul a megszokott rend Greta betegsége miatt, ráadásul ehhez később kapcsolódik húga, Beata magatartászavara is. Az anya kénytelen karrierjét háttérbe szorítva küzdeni lányai egészségéért.

A család „nem teljesen normális”. A szülők foglalkozása, az életvitelük nem mondható mindennaposnak. Hajlamosak lennénk ezt elfogadni, hisz Svédország társadalmát nyitottnak, elfogadónak véljük, amibe sok minden belefér anélkül, hogy valaki kilógna a sorból. Na de egy tinilány ücsörög a svéd parlament előtt iskolaidőben, és a klímaválság ellen tüntet?! Ez már kiveri a biztosítékot.

Gretát sokan értékelik negatívan, sokan rajonganak érte. Amellett, hogy megosztó személyiség, felveti azt a kérdést is, hogy vajon a fiatalok mentik meg a világot a katasztrófától vagy az öltönyös tudósok, politikusok, diplomaták? Kérdezhetnénk pesszimistán és cinikusan, hogy ugyan mit tud tenni egy fiatal, aki még nem elég érett, nem elég tapasztalt, nem rendelkezik elég tudással, igazából nincs életcélja, küldetése. Azt tudja tenni, amire képes a saját szintjén, és azt meg is teszi, akciójával felhívja a figyelmet a klímaproblémára. Greta és családja számára nem kérdés, hogy „ég a házunk”, a miénk, mindenkié, a klímaválság itt és most történik.

Már csak az a kérdés, hogy az öltönyösök is teszik-e a dolgukat a maguk szintjén, megtesznek-e minden tőlük telhetőt a klímaválság ellen, cselekednek-e?

Mi tetszik kevésbé a könyvben?

Greta Thunberg látható a könyv borítóján, az ő neve szerepel nagybetűkkel, mintha ő írta volna a könyvet, de igazából a szülei írták visszaemlékezéseikből, ez kissé félrevezető és hatásvadász számomra.

Azt megteszi Greta, amire képes: felhívja a figyelmet a klímaválságra, de korából, tudásából adódóan koncepcióval nem tud előállni, egy-egy akción kívül. Ráadásul olyan általánosnak mondható kiragadott javaslatokat fogalmaz meg, amelyek a világ szegényebb régióiban nem is merülhetnek fel megoldásként, mert problémaként sem jelentkeznek. Hiányérzetem is ebből adódik, sokat várok: konkrét recepteket a válságra, de túlnyomó részt inkább egy aspergeres lány családjának a küzdelmét követhetem nyomon a betegséggel, a pszichés problémákkal, a kirekesztettséggel, az esélyegyenlőség hiányával.

Miért ajánlom a könyvet mégis mindenki figyelmébe?

Mert húsbavágó, mert mostani, aktuális témájú, forró a történet; mert fiatalokról szól, rajtuk keresztül, az ő szűrőjükön keresztül a világunkról. Szemléletformáló, elgondolkodtató könyv.

 

 

Szombathelyi Hajnalka
könyvtáros