Rendkívül gyors szaporítási mód ez

Füzesi Tamás itt éppen két tanítványának, Németh Adriennek (balról) és Simon Kittinek magyarázVannak középiskolák, ahol élen járnak a korszerű ismeretek átadásában. A Herman Ottó Kertészeti, Környezetvédelmi, Vadgazdálkodási Szakképző Iskola és Kollégium ilyen. Láttuk, pezsgésben van itt minden, ráadásul a megyében egyedülálló a laborjuk.

Hodvogner Csabával, a szombathelyi Herman Ottó Szakképző Iskola igazgatójával azt latolgatjuk, miközben a mikroszaporító laboratórium felé igyekszünk, hogy milyen jó döntés volt annak idején szakképzési és pályázati pénzből létrehozni ezt a laboratóriumot.  

Rendkívül gyors szaporítási mód ez

Vannak középiskolák, ahol élen járnak a korszerű ismeretek átadásában. A Herman Ottó Kertészeti, Környezetvédelmi, Vadgazdálkodási Szakképző Iskola és Kollégium ilyen. Láttuk, pezsgésben van itt minden, ráadásul a megyében egyedülálló a laborjuk.

A Herman szakképző iskolában jártunk, ahol a labort néztük meg. Délután kiállítás nyílt. 

Nemrégiben a jubileumi, 25. Hubertus-napot rendezték meg a  Herman Ottó Kertészeti-, Környezetvédelmi-, Vadgazdálkodási Szakképző Iskolában. Ezen a vadgazdálkodási szakképzésben részt vevő diákok, tanárok ünnepeltek, szerdán viszont a kertész tanulók napja volt. Délután az iskola  szép kastélyépületének galériájában a virágkötő tanulók és a Folt-Mix Foltvarró Csoport tagjainak közös adventi kiállítása nyílt meg. Az adventi koszorúk készítéséből háziversenyt is rendeztek. Az első helyezett Laposa Loretta lett, a második Molnár Zsófia, a harmadik pedig Enzsöl Daniella. Mindeközben az iskola virágkötői nemrégiben Budapesten szerepeltek szép sikerrel, most éppen  Dunaszerdahelyen vesznek részt versenyen. Az iskola a megyében egyedülálló laboratóriumában is jártunk.

A Herman iskola diákjai sokféle versenyen bizonyíthatják felkészültségüket. Enzsöl Daniella szép sikert ért el,  a harmadik helyen végzett

Hodvogner Csabával, a szombathelyi Herman Ottó Szakképző Iskola igazgatójával azt latolgatjuk, miközben a mikroszaporító laboratórium felé igyekszünk, hogy milyen jó döntés volt annak idején szakképzési és pályázati pénzből létrehozni ezt a laboratóriumot.  

– Folyamatosan három év kellett a fejlesztéshez, körülbelül 12 millió forintba került – magyarázza az igazgató. 

Ma bizony ez egy egyedülálló laboratórium a megyében, ahol csodálatos dolgok történnek. De ezekről már Füzesi Tamás   beszél, aki 11 éven át irányította az orchideatermesztést a Szombathelyi Kertész Téeszben, egy éve pedig itt, a Herman iskolában tanítja a dísznövénykertésznek tanulókat a mikroszaporításra. Ez egy különleges eljárás. Itt a középiskolában steril laboratóriumi körülmények között, állandó hőmérsékleten, mesterséges táptalajon dísznövények biotechnológiai szaporítása történik. De bármilyen növény szaporítható így. – A növény kis része elegendő ehhez, egyetlen hajtásból nyerjük az utódokat. Végtelenül sokat, akár 100 milliós tétel is lehetne ez – magyarázza a kertészmérnök végzettségű Füzesi Tamás,  aki most éppen egy petúniát szaporít így, mesterséges módon.

Füzesi Tamás itt éppen két tanítványának, Németh Adriennek (balról) és Simon Kittinek magyaráz

Melyek ennek az eljárásnak az előnyei? Füzesi Tamás három előnyt is említ.

– A rendkívüli gyors szaporítási mód az egyik. Például az energiafüvet is így szaporítják. Ennek a gyorsaságnak a következménye, hogy a nemesítők által létrehozott új növények nagyon gyorsan el is terjednek. Magam is meglepődtem, amikor Miskolcon egy boltban láttam egy holland cég két évvel ezelőtti orchidea újdonságát. Ez régen elképzelhetetlen volt. A mikroszaporításnál az is nagy előny, hogy akár vírusos növényről is vírusmentes növény szaporítható, s az is rendkívüli, hogy ugyanolyan színű, mintázatú utódok állíthatók elő. 

Még egy örvendetes tény: mindez természetes úton történik. Itt a Herman laboratóriumában növényi hormonokat sem használnak. A táptalaj sokféle összetevőt tartalmaz, például vitaminokat, ásványi és szerves anyagokat is. 

Ennek a biotechnológiai eljárásnak óriási jövője van, ezért is tanítják a jövő kertészeinek a szombathelyi középiskolában.  – A lengyeleknél fantasztikus felfutása van ennek az eljárásnak, nálunk még nincs, de nem maradhat így  hallom az orchideák 
nemesítésében hírnevet szerzett Füzesi Tamástól. 

Mi a terve az iskolának? A laborból az üvegházba, fóliasátorba kerülnek továbbnevelésre a növények, amelyeket kedvező áron virágvásárokon értékesítenek. Ma ez a helyzet. – Tényleg nagy jövő előtt áll ez a szaporítási mód. Fejlesztjük tovább majd a labort, de elképzelésünk, célunk az is, hogy a kertészeket itt a megyében ellássuk növényekkel – hallom Hodvogner Csaba igazgatótól.

Egykor kuriózumok voltak az orchideák

Az orchideákról is sok mindent megtudtunk. Az első trópusi orchidea 1731-ben került Európába. A Bahamákról hozták azokat, hamar felkeltették az európai botanikusok érdeklődését. A 19. század második felére divattá vált a nevelésük, felvirágzott az orchidea kereskedelem. Egyes növények már kisebb vagyonokért cseréltek gazdát. A gyors meggazdagodás reményében   voltak olyan emberek is, akik orchideavadászatra indultak. Az akkori évek kuriózumait ma már mesterségesen termesztik.

Némethy Mária/vas Népe