A Potyondi-mocsár ökológiai felmérése, értékelése

A szombathelyi Herman Ottó Szakképző Iskola diákjai vagyunk, környezetvédelmi szakon tanulunk. A választott témakörünk az ökológia és egy az iskolánk közelében lévő értékes természeti területet szeretnénk bemutatni. Iskolánk részéről már történtek kezdeményezések a mocsár "örökbefogadására". Azért választottuk ezt a témát, mert szerettük volna megismerni ezt az ökológiailag érzékeny, igen változatos vizes élőhelyet, és így mód nyílt arra, hogy komplex módon kipróbáljuk a környezeti elemek vizsgálatáról tanultakat.
A mocsár Szombathely nyugati felén, az oladi városrészben található. Az 1920-as évek kavicskitermelése folyamán keletkezett. Egy részét a Csónakázó-tó mederkotrásából származó anyaggal és építkezési törmelékekkel töltötték fel, így az egykori nagy kiterjedésű mocsárnak csak az északi része maradt meg. A terület a vízutánpótlását a csapadékból, a rétegvízből és az időszakos áradások során a vizet északról délre vezető Potyondi-árokból nyeri, amely gazdag élővilágnak ad otthont.

Néhány mondat a Potyondi-mocsár élővilágáról:
Flóra: Az itt élő növényfajok terepi szemle során összeírt gyorslistája több mint 100 fajt tartalmaz, amely még a tervezett felmérések során valószínűleg bővülni fog. A vízi növényzetet a lebegő hínár, a felszínen úszó békalencse, a rencehínár és a békaszőlő képviseli. A vízparti mocsárnövényzet széles és keskenylevelű gyékényesek és harmatkásások együtteséből áll. A partszakaszok iszapnövényzetében palkák és szittyók élnek. A láperdők egyik társulástípusát képviselő fűzláprészletek is felismerhetők. A mocsarat puhafaliget-erdő veszi körül, amelyet főként fehér fűz alkot.
Fauna: Az állatvilág is gazdagnak mondható. A vízben nagy számban előfordul a mocsárcsiga, a csíkbogár, szitakötőfajok. A mocsárnál védett kétéltűeket is élnek: számos békafaj és a mocsári teknős is előfordul. A terepi szemlék alkalmával megfigyeltünk vízityúkot, szürke gémet és jégmadarat is, sőt egy alkalommal fekete gólyát is láttunk. Emellett állandó vendég a tőkés réce.
Vizsgálatok: A levegőminőség-állapot feltérképezésére zuzmótérképet készítettünk. A vízminőségi vizsgálatok során fotometriás, kolorimetriás módszereket használtunk. A mocsár több pontjáról talajmintát vettünk és vizsgáltuk a talaj lényeges fizikai, kémiai tulajdonságait is (többek között: Arany-féle kötöttségi szám, ötórás kapilláris vízemelés mellett foszfáttartalom, káliumtartalom stb.)
Tapasztalatok: A víz a régebbi jelentős szemétmennyiség ellenére is viszonylag oligotróf, tehát a víz nitrogénnel kevésbé terhelt. Az értékes élőhely fennmaradását veszélyeztető tényezők: gyomosodás (nagy csalán, aranyvessző stb.), cserjék elszaporodása (pl.: hamvas szeder), falopás, illegális szemétlerakás (pl.: műanyaghulladékok). A gyomosodás és a cserjésedés további előretörését a fátlan magas partoldalakba ültetendő fűz- vagy feketenyárfákkal lehetne fékezni. A veszélyeztető tényezők legfontosabbika a feltöltési munkálatok, már szerencsére abbamaradtak.

Összegzés: Megállapítható, hogy a Potyondi-mocsár biológiai, ökológiai, természetvédelmi szempontból jelentős érték, amelynek fennmaradását segíteni kell. Növényzetének egyes elemei indokolnák a törvényes természetvédelmi oltalmat is (Magyarországon a lápok ex lege védettek). A terület szeméttől való megtisztítása megkezdődött, de a helyi lakosság kevésbé környezettudatos gondolkodása és tájékozottságának hiánya miatt a szemetelés nem szűnt meg.

Elképzelések a jövőre: Nagyon hasznos volna tanösvény kialakítása ismeretterjesztő szempontból, valamint megfelelő pihenőhely létrehozása. A környezeti elemek további vizsgálataival, elemzéseivel nyomon követhetjük a terület minőségi változásait.

A csapat tagjai: Bárdosi Bianka, Horváth Adrienn, Ury András 11.EK osztályos tanulók
Felkészítő tanár: Szalay Julianna