Természetjáró szakkör

Késő őszi túra - Geoládázás az Írottkő környékén (2006. 11. 18.)

Ezen a szombaton Velemből indult a 12 km-es túránk. Először a Szent Vid kápolnánál megkerestük a közeli geoládát. Nagy meglepetésünkre egy vándorbogarat találtunk benne, amit a következő pénteken aztán tovább is vittünk az oladi kilátó melletti geoládába.
A kápolnától a Hörmann-forráshoz mentünk: a Hörmann Mihály várnagy meggyilkolásának emléket állító helyen újabb geoládát fedeztünk fel.
Innét az Írottkő, vagyis a Dunántúl legmagasabb pontja felé vettük az irányt, ahol újabb ládika várt minket.
Végül az Asztal-kő érintésével a Hosszú-völgyön át ballagtunk vissza Velembe.

Bakonyi barangolás (2006. 10. 28-30.)

1. nap:

Elutaztunk Bakonyszentlászlóra (Vinyére) és elfoglaltuk a szállásunkat az Öregbakony Turistaházban. Délután bemelegítő túrát tettünk a Cuha-patak völgyében. Kétoldalt a sziklafalakban néhány barlangot, a Bakony híres betyárainak hajdani menedékeit láttuk. A Cuha-patakot tíznél is többször kellett kereszteznünk, és mert a kövek csúszósak voltak, nem úsztuk meg szárazon...
Sötétedés után lámpákkal indultunk a Likas-kőhöz éjszakai túrára.
 

2. nap:

A reggeli után folytatódtak a vizes élmények, mert szakadó esőben túráztunk Csesznekre. Bejártuk a Kőmosó-szurdokot, megkerestük a vár melletti geoládát és a várfalon keresztül belógtunk a várba... Visszafelé a Cuha-áttörés völgyén át már napsütésben vezetett az utunk. Itt, a Bakony legszebb szurdokvölgyének meredek mészkőfalai közt többnyire a patak kövein ugrálva vagy a csúszós oldalakon gyökerekbe kapaszkodva juthattunk csak előre. Bebújtunk a Remete-barlangba és kipróbáltuk az ülést a Zsivány-barlang kőfülkéjében is. Este a Pokol-csárdában vacsoráztunk.
 

3. nap:

Délelőtt valamennyien felkerestük a Likas-követ és csúszva-kúszva végigverekedtük magunkat a 17 méteres "barlangrendszerén". A Pápalátó-kőnél újabb geoládát találtunk és ősmaradványokat tartalmazó, ún. nummmuliteses mészkődarabkákat szedtünk: a kis egysejtűek mészmaradványait a helyiek régen Szent László pénzeként ismerték. Kora délután vonatra szálltunk és az ország egyik legszebb vasútvonalán Zircre utaztunk, ahol megnéztük a Bakonyi Természettudományi Múzeumot. Innen Veszprém felé utaztunk haza vonattal.

Sziklatúra - Geoládázás a Kalapos-kő környékén (2006. 09. 23.)

Ezen a szombaton a Kőszegi-hegység délkeleti oldala felé vettük az utunkat, hogy felkeressük az itt lévő érdekes, amorf sziklaalakzatokat és a bennük rejtőzködő aprócska barlangokat.
A sziklákról egy legenda úgy tartja, hogy hajdan óriások jártak erre és a sziklák az óriások kitört fogai. Egy másik történet szerint az egyik barlangban az ördög lakott, aki dühében, hogy a Szent Vid-hegyen kápolnát építenek, úgy beverte a fejét az egyik sziklába, hogy azon egy nagy horpadás keletkezett. Így jöttek létre a Kalapos-kő és a hozzá közeli Széles-kő különös sziklacsoportjai.
A kirándulást Bozsokon, a Sibrik-kastélyban kezdtük: itt találtuk meg a természetjáró szakkör elsőgeoládáját és ezzel Csendesek néven mi is csatlakoztunk a GPS-es kincskereső játékhoz!
Innen a Kalaposkői-barlanghoz, majd a nevenincs, de óriási sziklához, aztán a Kalaposkőhöz mentünk. Itt a Limex-barlang mellett felfedeztük a 2. geoládánkat!
Mielőtt visszaballagtunk volna Velembe, felkerestük még a Holler-barlangot.