Iskolatörténet

Olad és az Ernuszt-kastély története:
A Vasi-dombság aprófalvainak utolsó láncszeme Olad, amit bár Szombathely bekebelezett 1950-ben "IX. kerület" néven, a köztudatban azonban megmaradt a régi elnevezése.
Olad nagyon régi település, ezt tanúsítják az itt előkerült kőkori leletek. A rómaiak a rohonci és bozsoki patakok vizét Oladon át vezették Savaria házaihoz. E területen számos római használati tárgyat találtak.
Olad nevét feltehetően az O-lad nemzetségtől kapta. A 13. századból az "Olod", valamint "Olud"elnevezések ismertek.
Zsigmond király 1421-ben Kocsi Pálnak adományozta Oladot Si, Sije birtokrészekkel együtt. 
16. századi iratokban is fellelhető Olad: elzálogosított nemesi telekkel kapcsolatban említik nevét.
1739-1808 között a Skerlecz családhoz tartozott az oladi birtok, amit 1822-ben Széchényi Ferencvásárolt meg. Az akkori leírás két házról tudósít. A Széchenyi család jószágigazgatója, Ernuszt József az egyik földszintes házra emeletet építtetett. Halála után, 1857-ben fia, Ernuszt Kelemenvette át az oladi és séi birtok irányítását. Az itt található "urasági lak" 1870-ben leégett, helyére Ernuszt Kelemen barokk stílusban kocsialáhajtós, középrizalitos, 3+3+3 tengelyes kastélyt építtetett, amit róla neveztek el Ernuszt-kastélynak.
Ernuszt Kelemen nevét viseli Olad "fő" utcája is.

(A kastélyt birtokló Szirmay és Ernuszt családról külön cikk olvasható!)

A kezdetektől 1963-ig:
Iskolánk történeti előzményei a 20. század elejére nyúlnak vissza.
Az 1926-ban alapított Magyar Királyi Téli Gazdasági Iskola azon fiatalok számára biztosított képzést, akik ősztől tavaszig családjuk gazdasági munkáiban vettek részt.
II. világháború ideje alatt az intézmény óvóhelyként, kórházként, végül német fogolytáborként működött.
Az 1945-ös földreform során az iskolának át kellett adnia fűteleki tangazdaságát Perenye lakóinak, amiért kárpótlásul kisajátíthatta az oladi Szirmay-birtokot a hozzá tartozó gazdasági épületekkel.
Az iskola újjászervezése dr. Gaál Jenő megbízott igazgató nevéhez fűződik.
Téli Gazdasági Iskola fejlődése során egymást követő átszervezések, névváltozások váltották egymást. A Mezőgazdasági Szakiskola, majd Mezőgazdasági Technikum néven működő intézmény igazgatói tisztét Polnisch ÁrpádGábos Mária, majd 1951-től Hajós Vilmos, 1952-tőlHausz Mihály, 1954-től Kovássy Gyula töltötte be.
Az elméleti oktatás székhelye az Úttörő utca 10-12. szám alatti épület, a tangazdaság központja pedig az oladi kastély lett, utóbbinak fő profiljává 1962-es megszűnéséig az állattenyésztés vált.
1955-ben a mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépészeti Technikum Szombathelyre történő áthelyezésével a Mezőgazdasági Technikum tanulói létszáma jelentősen megnövekedett.
1960-tól a képzés időtartama 3 évről 4 évre emelkedett.
Az 1961/62-es tanévtől a Körmendi Mezőgazdasági Technikum kihelyezett tagozataként működött a Szombathely-Oladi Mezőgazdasági Szakmunkásképző Iskola.

1963-1977 - az önállóság időszaka:
1963. I. 1-én az oladi iskola Mezőgazdasági Szakmunkásképző Iskola néven kezdte meg - jogi és igazgatási értelemben véve - önálló működését, igazgatójának Öhm Lászlót, helyettesének Lukács Zoltánt nevezték ki.
Az oktatás két formában valósult meg: az általános iskolát végzett fiatalok számára nappali tagozatos oktatást adott szakmunkás bizonyítvány megszerzése érdekében, illetve biztosította a mezőgazdaságban dolgozó felnőttek továbbképzését.
Az oktatás helyszíne az Ernuszt-Szirmay-kastély volt, melynek tanügyi és diákotthoni funkciója is volt (3 tantermet, valamint kollégiumi szobákat alakítottak ki).
A változatos képzést mutatta, hogy zöldségtermesztő-hajtató, szarvasmarha-tenyésztő, gyümölcstermesztő, dísznövénytermesztő és kertépítő, baromfitenyésztő, állattenyésztő, vadász-vadtenyésztő, dísznövénykertész szakokon is tanulhattak a diákok.
Az oktatás turnusos rendszerben folyt: folyamatos elméleti oktatás után gyakorlati képzés az állami támogatásban részesülő szerződtető gazdaságokban.
1965. IX. 24-én avatták fel a tanügyi épületet, így a tantermek száma 4+1 lett, a kollégium továbbra is a kastély épületében volt (az externátusi elhelyezés is szokásos volt).
A tanulói létszám ekkorra megkétszereződött, a tantestület létszáma pedig 12 főre emelkedett.
1969. évi VI. törvény előírta, hogy a szakmunkásképző iskolák létrehozása állami feladat, az iskolák gyakorlati képzés céljából pedig tanműhelyeket tarthatnak fenn, a képzési idő 3 éves lett. Ebben az évben kialakították a gyakorlókertet öntözési lehetőséggel, bővítették a gépparkot és létesítettekgépszínt.
1973. XI. 5-én átadták a kollégium épületét, vele együtt az ebédlőt és a konyhát; a tantermek száma ekkor már 13 volt.
1975-re megépült a növényház, salakos futópályát alakítottak ki, bővítették az öntözővíz-hálózatot, a kastély szociális helyiségeit pedig korszerűsítették.

1977-1990 - a Hevesi-korszak:
1977. II. 4-én a Vas Megyei Tanács megszüntette az iskola önállóságát és a Hevesi Ákos Élelmiszeripari, Földmérési, Mezőgazdasági Gépészeti Szakközépiskola és Élelmiszeripari Szakmunkásképző Intézethez csatolta. Az intézet igazgatósága és gazdasági hivatala az Úttörő utca 10-12. sz. alatt működött. Az iskolák tantestületét összevonták, igazgatónak Kovássy Gyulát, Oladon (Hevesi II.) igazgatóhelyettesnek Sipos Imrénét nevezték ki. Mindkét iskolarészben működött könyvtár és az oktató-nevelő munkát kertészeti, géptan-műszaki, fizika, kémia, biológia, vadász-vadtenyésztő kabinetek szolgálták. Ekkor iskolánkban a mezőgazdasági gépész (a Hevesi I-ből kihelyezve), szakmunkás szinten pedig vadász-vadtenyésztő és dísznövénykertész szakmák oktatása folyt. A kollégista lányokat az Úttörő utcai, fiúkat Oladon, a kastélyban és az új kollégiumban helyezték el.
1977. X. 10-én történt a gépműhely avatása, és ekkor történt meg az utak korszerűsítése is.
1978-től elkezdődött a dísznövénykertész szakma szakközépiskolai szintű képzése.
1979-80-ban elkészült az acélszerkezetes gépszín, beindult a gépjárművezető képzés. 1980-ban növényvédőszer-raktárt alakítottak ki.
1981-ben megszűnt a gépésztechnikus képzés.
1981-82-ben felépült a futóvad- és agyaggalamblövő pálya, mely a vadászképzést, de a lövészsportot is segítette.
1987-ben kezdődött meg a vadász-vadtenyésztő szakma szakközépiskolai képzése.
1988-ban elindult a dísznövénykertész-technikus képzés és iskolánk megrendezte az I. Virágkötészeti Versenyt.
1989. IX-ben az iskolához csatolták a volt oladi általános iskola épületét 6 tanteremmel, mely avadászképzés számára biztosított helyet. A 1989/90-es tanévben indult útjára az 5 éves kertésztechnikus képzés.

1990-2005 - a rendszerváltás óta:
1990. I. 1-től ismét önállóvá vált iskolánk, igazgatóvá Sipos Imrénét nevezték ki, az 1991/1992-es tanévtől pedig felvettük Herman Ottó nevét. Ekkor építettünk ki testvérkapcsolatokat szlovákiai (Malinovo, Karva), angliai (Maidenhead in Berkshire) testvériskolákkal és németországi (Bad Zwischenahn) üzemekkel.
1992-re befejeződött azt Ernuszt-Szirmay-kastély felújítása, 4 hektárral bővült gyakorlókertünk, bevezettük a gázt és korszerűsítettük konyhánkat. 1993-ban elkészült a tornacsarnokunk; új öltözőket, kertész-szaktantermeket, laboratóriumot avattunk; beindítottuk a környezetvédelmi-technikus tanulók képzését.
1994-ben az eddigi külső helyszínek után a tornacsarnokunkban zajlott a Fiatal Virágkötők Országos Versenye, amely - szlovák, szlovén és osztrák csapatok részvételével - nemzetközivé szélesedett.
1995-ben nyugdíjba vonult Sipos Imréné igazgató, a megválasztott új igazgató Beer László lett. Együttműködési megállapodást kötöttünk a Soproni Egyetemmel, amelynek révén a környezetvédelmi mérnök-tanár hallgatók gyakorló iskolájává váltunk.
1996-ban bekapcsolódtunk a városi környezetvédelmi vizsgálatok elvégzésébe (zajterhelés-mérés, ásott kutak talajvízminőségének megállapítása). 1997-ben elindítottuk a környezetvédelmi szakelőadói képzést.
1998-ban a NAT (Nemzeti Alaptanterv) szerint működő szakmunkás- és technikusosztályokat indítottunk el.
1999-ben megszerveztük az első ECDL-tanfolyamot.
2000-2002-ben kiépítettük a partnerközpontú működés rendszerét (a COMENIUS 2000 Közoktatási Minőségfejlesztési Program I. számú modelljét).
2003-ra elkészült a kollégiumi tetőtér beépítése (ide került a leánykollégium), új tantermeket alakítottunk ki a tanügyi épületben, a vadászrészleg átköltözött a kisiskolából, a tantestület és a Gazdasági Hivatal pedig birtokba vette a felújított kastélyépületet.
2004/2005-ös tanévben megalkottuk, illetve módosítottuk az iskola alapdokumentumait: a Pedagógiai Programot, a Szervezeti és Működési Szabályzatot, az Intézményi Minőségirányítási Programot és a Házirendet.